2019. december 16.


 
Koronka rövid története

     Marosvásárhelytől délkeletre mintegy 4 km távolságban fekszik Koronka. Lakóinak száma 1560, melynek nagy része magyar református (1150). A helység nevével először az 1332-ik évi dézmák regestrumában találkozunk Korunka néven. Az 1567. évi regestrumban Goronkának írva 8 kapuval szerepel.
     Koronkát János Zsigmond uralma alatt Mihályfi Tamás birtokolja, majd őt követi Kovacsiczi Farkas, majd a Tholdalagicsalád veszi birtokba. A falu élete összefonódott a Tholdalagi család életével., kik több évszázadon át patrónusai voltak a falunak. Tholdalagi I. Mihály (1580-1673) a fejedelem egyik legnagyobb tudású diplomatája a XVII. század 30-as éveiben kastéllyá építette át elődje épületét, melynek nagyságáról az 1680-ban készített leltár tudósít.
     Az építő tevékenységű Tholdalagi család egyik tagja László (1748-1806) a régi kastély helyén  a XIX. század elején nagyobb méretű barokk kastély építését vette tervbe, felépítése elmaradt. Gróf I. T. Ferenc is lemondott a nagy kastély építéséről, és mindössze annak csak előépületét, a mai is álló kastélyt építtette fel. Tervezője Jozepf Weisbraum építész volt. 1991 áprilisában megtalálják a Tholdalagi család egyik kriptáját. Az emléktábla szövege szerint többek között ott nyugszik Tholdalagi IV. Mihály, akit 1848-ban helyeztek örök nyugalomra. Mellette felesége, Földvári Erzsébet, valamint Tholdalagi I. László (1706-1779) és felesége, Gróf Was Kata szarkofágja. Utolsó itt eltemetett grófi család tagja Gróf Tholdalagi József, kinek lányai Magyarországon élnek.
     Az egyházközség történetére egy 1612-ből fennmaradt jegyzőkönyvi másolat veti az első biztos fénysugarat. A mai templom építésére a grófi család már 1757 előtt beadta az instantiat, hogy a romba dőlt templomuk helyett, új templomot építhessenek toronnyal együtt. A tornyot 1790-1793 között fel is építették. A templomra csak 1802-ben került sor. Az új templomba Gróf Tholdalagi Lászlóné férje emlékére 1806-ban művészi kivitelezésű szószéket és Úr-asztalát készíttetett szürke márványból. E műkincsek ma is díszei templomunknak.
     A templomban van két harang. A nagyobbik 1537-ből való. Felirata: "Salve crux sancta mundis gloria". Az orgonát valószínűleg 1790 körül állították fel, melyet 1854-ben újjáépítették. Megemlítésre méltó a műemléknek számító 1710-ből cinterem kapu. Kegyszerei közül nevezetesebbek: egy födeles ezüst, kanna, melynek felirata: "Tholdalagi Mihály tsináltatta Isten tisztességére 1659", két ezüstből készült, arannyal futatott Úr-asztali-pohár, és egy ón kanna. A Tholdalagi család által ajándékozott értékes Úr-asztali terítők a II. világháború alkalmával eltűntek.
     A lelkészi lakás 1780-ban készült. Anyakönyvei az egyházközségnek 1781-től vannak. 1667-től 1996-ig 25 lelkipásztor végzett istentiszteleti szolgálatot.
     Különálló iskolai épületet 1787-1788 között építették. Az elő feljegyzések az iskola működéséről 1560-tól vannak. A ma is létező épület, melyben működött 1948-ig a református elemi népiskola, 1914-ben épült, melyben két osztályterem, egy iroda és tanítói lakás volt. Jelenleg ez épület az óvoda három csoportjának és az iskola két osztályának biztosít tantermeket. Az oktatás ma két épületben folyik. Az óvodában 65 gyerekkel, s az I.-VIII. osztályokban 150 tanulóval. Az oktatók száma a következőképpen oszlik meg: három óvónő, öt tanító, nyolc tanár. 1991-től a vallásoktatás bevezetésével egy lelkipásztor.
     Ami a falu gazdasági életét illeti, ez a mezőgazdaságon alapul: földművelés és állattenyésztés. E tevékenység az 1989-es változás után fellendülőben van. A mezőgazdaság mellett munkalehetőséget ad még a Gázvállalat, Marosvásárhely néhány gyára, üzeme és a helyi magánvállalkozások. Gondjaink vannak és lesznek is, de reméljük, hogy a privatizálás és az ésszerű, moderngazdálkodás meghozza a maga gyümölcsét az élet minden területén.


Oldal nyomtatsa

Köszönjük, hogy ellátogatott honlapunkra.