2024. március 28.

Történelmi múlt

A legrégibb és tartós települési hely Bittó-hegy. A homokbánya területéről ismerjük azt a középső bronzkori urnatemetőt (gazdagon díszített edénymellékletekkel), amely a vidéken a legjelentősebb a megyében. A késővaskori (kelta) település temetőjének négy kelta sírja is itt került elő. A legfontosabb, hogy feltehetően innen származik az első avar honfoglalók Magyarországon előkerült legrégibb lelete. Az 1836-ban napvilágra került gazdag avar kori sírlelet: nagygömbös arany fülbevaló pár, háromélű nyílhegyek, egyenes kard az avar honfoglalók jellemző együttese. A kőfejtő hatalmas avar kori temetőt pusztított el, amely az ismert leletek alapján a megtelepülő avarok állandó temetkezési helye volt. Egy Árpád-kori erődítmény nyomai is láthatóak voltak.
 
Új község, 1966 január 1-én alakult Gúttamási és Rákhegy települések egy részéből, valamint a bányatelepből. Gút 1201, Tamási 1851 óta adatolható. 1786-ban Kincses-hegynek nevezték a község közelében lévő 250 m magas hegyet.
 
A XVII. század végétől az Amadé család a gazdája1800-ig Iszkaszentgyörgynek és környékének, 1800-tól 1869-ig a Bajzáth, 1869-től a II. világháború végéig a Pappenheim család a birtokos. A XVIII. század közepétől vette kezdetét a szőlőművelés ezen e tájon, amelynek Bittó és Kincses is köszönhette benépesülését.
 
Szinte kizárólag a szőlőművelésből élt a környék lakossága egészen a XX. század kezdetéig, bár a XIX. század elején megjelenő filoxéravész kilátástalan helyzetbe hozta az itt élőket. Az 1920-as évekre a szőlők helyét szántók váltották fel. Már az 1920-as években végzett kutatások kimutatták a bauxitot Iszkaszentgyörgy környékén, de mennyiségére és minőségére vonatkozó kutatások 1940-ig nem voltak. 1940 szeptemberében Povolnik Mihály kincsesi lakos kútásás közben lelt vörös kődarabokat, melyekről kiderült, hogy az jó minőségű bauxit. 1941 február 6-án megindult a külszíni bauxitfejtés. 1942-ben mélyművelésű bányanyitás kezdődött. Az üzemben 620 fő dolgozott a környék falvaiból. A településrész a bányaüzem fejlesztésének köszönhetően gyorsan fejlődött. Az 1950-es években lakásépítés indult. 1958-ban a gánti bányaüzemmel egyesítették, és a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat központja lett. Mára a bauxittermelés befejeződött, a bányaüzem 1999-ben bezárt, helyét kisebb-nagyobb vállalkozások vették át.
Oldal nyomtatsa

Köszönjük, hogy ellátogatott honlapunkra.